Cikkek archívuma ebben a rovatban: Érdekes cikkek

– „Minden forrásom belőled fakad” – hangzik a NEK mottója. Hogyan mutatkozik ez meg a mi életünkben? A közelmúltban olvastam a Szépséges Eucharisztia című könyvet, amelyben egyházatyák vallanak az Oltáriszentségről. Órigenész mondja: az őszinteség alapvető a szentségre törekvésben. Akik részesülnek az Eucharisztiából, azoknak tiszta szívvel és Krisztus teste, az Egyház építésére irányuló őszinte vággyal kell ezt tenniük. „Az áldozás a közösségben élés valódi vágyát feltételezi a testvérekkel az Úrban. Aki nem akar békességben élni a hívek közösségével, az ne közelítsen Isten oltárához.”

– Csak a személyes tapasztalatomat tudom megosztani. „Minden forrásom belőled fakad”:

az Eucharisztia a jóság, a szeretet, a béketűrés forrása. A szentáldozásban Jézust fogadjuk a szívünkbe, és Ő elhozza a békéjét, örömét.

Ha éppen feldúlt lelkiállapotban vagyok, és leülök egy óra csendes szentségimádásra, teljesen megbékélt lélekkel jövök ki, hiszen Jézus maga mondta: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és én felüdítelek titeket.” Jézus minden élet forrása, az örömé, a szereteté, a közösségünknek is Ő a forrása, nélküle semmit sem tudunk tenni. Innentől kezdve valóban minden tettünknek, gondolatunknak ő kell hogy a forrása legyen. Amit nélküle teszünk, nem biztos, hogy jó, sőt… Ha Ő vezet, akkor biztos, hogy nem járunk téves úton. A kongresszusnak ezért van minden napra tematikája.

Öröm, béke, szeretet, hűség, mind az Eucharisztiából fakad. Ha az Eucharisztiához hűek vagyunk, ezek gyümölcsként megteremhetnek bennünk.

– Hogyan viszonyul egymáshoz az akarat és isteni kegyelem? Ahhoz, hogy kövessük a mindennapokban a Lélek hangját, az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztust, szükség van mindkettőre?

– A kegyelemmel együtt kell működni. Régi példa:

ha a templom egere megrágja az Eucharisztiát, attól nem lesz szent. Ha valaki csak egy ostyát vesz magához, annak nem lesz túl sok kegyelmi hatása. De ha készülök rá, hogy ez egy személyes találkozás Jézussal, akkor sokkal jobban átélem.

Profán hasonlattal élve, egy hullámlovas, ha hasal a deszkán, de nincs lendületben, akkor a hullám felemeli és otthagyja, ahol volt. Ha viszont készül rá, lendületben éri a hullám, akkor messze tud siklani rajta. Az Istennel való találkozásra is fel kell készülni, hogy a találkozás létrejöjjön, és ne csak valami felszínes dolog legyen. A Jóisten kegyelmének nincsen határa, Ő mindenkire úgy hat, ahogyan akar, de a mi együttműködésünk gyümölcsözővé teszi. Ez a kulcsa az egésznek: van szakramentalitás, kiszolgáltatjuk a szentségeket sokaknak, de a gyümölcsözősége nagyon sok esetben a felkészítésen és azon a személyen múlik, aki befogadja.

– Díszbe kell öltöztetnem a szívemet, ünnepnek tekintenem, ha megyek szentségimádásra?

– Érdekes kettősség, hogy készülök is, másrészt pedig úgy mehetek Jézus elé, ahogy vagyok. A szentségimádásban azon kívül, hogy kifejezem az iránta való hódolatot és imádást, kérhetem, hogy adja meg mindazt, amire szükségem van. Töltsön be szeretetével, ha az enyém már elfogyott. Ez a szentáldozásra is igaz, és a szentségimádásra is. Szoktam kérni:

Jézus alakítsd szívemet, a Te Szent Szíved szerint, és töltsd be a te szereteteddel.

– Ferenc pápa többször beszélt arról, hogy nekünk, keresztényeknek nemcsak be kell engednünk Krisztust, hanem ki kell vinnünk a világba az Ő határtalan szeretetét.

– Ferenc pápa szinte naponta elmondja, hogy nyitnunk kell a perifériák felé, ki kell lépnünk a templom falai közül. Ez a mostani járványhelyzet talán ebben is segített, hogy bár a templomok zárva voltak, de az online tér megnyílt. Sok atya mondja, hogy az online közvetített szentmiséket sokkal többen nézték meg, mint amennyien jelen szoktak lenni fizikailag a templomokban. Persze a kettőt nem lehet egy lapon említeni. A mostani helyzetnek köszönhetően új módon léptünk ki a falakon kívülre, de ez nem helyettesíti a templomban megélt élő közösséget.

– Beszélgetésünk elején említette, hogy úrnapja ünneppé nyilvánítása egy eucharisztikus csodához kapcsolódik. Az egyik legfontosabb katolikus ünnepről van szó, mégis, kevésbé él benne a köztudatban.

– Úrnapja eredete két szálra vezethető vissza. Az egyiket Belgiumhoz köthetjük, a másikat Olaszországhoz. 1209-ben Lüttichi Szent Juliannának volt egy látomása: látta a Holdat, de az nem volt teljes. Jézus azt kérte tőle, hogy az egyházi ünnepkörben legyen az Ő testének és vérének külön ünnepe. Ez először Belgiumban terjedt el, majd később, a bolsenai eucharisztikus csoda hatására döntött úgy IV. Orbán pápa, hogy az egész Egyház ünnepe legyen. A bolsenai eucharisztikus csoda leírása megtalálható a miracolieucaristici.org oldalon, ahol további 170 eucharisztikus csodáról is olvashatunk (hatvanról magyar nyelven is). A pápa a csoda után megbízta a domonkos rendi Aquinói Szent Tamást, korának legnagyobb teológusát, hogy alkossa meg az ünnep zsolozsmájának és miséjének szövegeit. Ekkor született a Tantum ergo sacramentum szentségi énekünk. Az úrnapjának nagyon szép, látványos elemei vannak, például a körmenet. Több településen virágszőnyegeket készítenek az Úr Jézusnak. Máshol virágszirmokat szórnak Jézus elé. Nagyon szép kifejezése ez a szeretetnek, tiszteletnek, hogy Jézusért mindent odaadunk. Kimegyünk az utcára, és tanúságot teszünk arról, hogy „Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett”. Ezért lenne fontos, hogy megértsük, mekkora kincsünk és mennyire mélyen életünk forrása az Eucharisztia.

Részlet Fábry Kornél atyával készült interjúból

kép

Az ember Isten képére teremtetett. Isten pedig Szentháromság. Éppen ezért mindaz, ami a Szentháromság életében megtalálható, annak ott kell lennie az emberiség életében is. Magunktól nem tudunk rájönni, sem a tényére, sem a hogyanjára. De Isten kinyilatkoztatta nekünk. Jézus beszél az Atyáról személyes, gazdasági, politikai és kulturális szinten egyaránt. Ha mégsincs ott, akkor az az emberiség szegénységi bizonyítványa, a Szentháromság Egyistentől való eltávolodásának a jele, mutatkozzék ez akár a gazdasági, szociális emberi kapcsolatok, akár a teológia területén. Ha nem látszik ezeken a területeken az emberiség Istenhez tartozása, ha nem tükröződik ezekben a Szentháromság képiség, akkor nagy megtérésre és megújulásra van szüksége az emberiségnek.

A Szentháromság titka önmagában felfoghatatlan a Szentlélekről, és hármuk kapcsolatáról. Ennek alapján mi is beszélhetünk, elmélkedhetünk róla, bár a puszta beszéd önmagában veszélyeket is rejt magában. A Krisztus Követésében szerepel ez a mellbevágó mondat: mit használ neked ha magasröptű dolgokat tudsz mondani a Szentháromságról, de ugyanakkor nem vagy tetszésére a Szentháromságnak.

Jézusban kinyilatkoztatta magát nekünk a Szentháromság egy Isten, elmélkedhetünk, és beszélhetünk is róla. Róla szól az egész teremtett világ. A világ szentháromságosan van felépítve.

A Szentháromság egyszerre egy is, és három is. Egy természet, három személy. De ez a három személy áthatja egymást olyannyira, hogy egyik a másikban él, kölcsönösen jelen van a másikban, anélkül, hogy elnyomná azt.

Különféle szavazó testületeket úgy alkotnak meg, úgy állapítják meg azok létszámát (kisebb testületeknél háromban, vagy ötben, vagy gondoljunk a parlamenti demokráciákra), hogy szavazás esetén kialakulhasson egy többség, ez a többség leszavazhassa a kisebbséget. A Szentháromságban egyáltalán nem erről van szó. A Szentháromság személyei nem leszavazni akarják egymást. Semmi sincs távolabb tőlük mint ez a leszavazás, vagy egymás akadályozása.

Ők egyet akarnak, olyan mély az egységük, hogy jelen vannak egymásban, egymás legmélyebb kölcsönös tiszteletben tartásával. Mindhárom isteni személy akkor önmaga, ha ő a másik. Vagyis egységről van szó a különbözőségben, az egyik személy „bennlakozásáról” a másikban. Egymásban lakozás ez keveredés megosztottság és és a másik önállóságának a feladása nélkül.

Ez az egység, egymásban lakozás a Szentháromság egyik fontos jellemzője. Mi biztosítja ezt az egységet, hogyan valósul meg ez az egység? A szeretetben. És ez a szeretet oly erőteljes, hogy megszemélyesül. A Fiú az Atya gondolata. A Szentlélek az Atya és a Fiú szeretete. A Szentháromság boldogsága, hogy Önmagában is képes gyönyörködni, önmaga szemlélése teljesen kielégíti, ez mindent magában foglal, mindent létrehoz: lelkeket, világokat, teremtményeket.

Az egész világmindenség a Szentháromság teremtménye. Bár a világ különbözik tőle, mégis körülfogja, átjárja az egész Szentháromság, élteti és egyetlen egységet alkot vele.

A Szentháromság – jóllehet három különálló Személy – csak egyetlen egy akarattal rendelkezik. (Ez az) akarat mindig szereti az egységet, és egyesít. Mindig szeretetteljes, a szeretet az egyik isteni Személyből a másikba oda-vissza áramlik. (Ezeket az isteni Személyeket) a szeretet köti össze, a szeretet valósítja meg Szentháromság személyein belül és a világban is az egységet.

Az embernek is a Szentháromság életét kell élnie, Istennel, a többi emberel és az egész teremtett világgal egységben kell élnie. Mit jelent ez az egység az ember szintjén? Amint mindenkiben megvan a képesség, hogy azonosuljon önmagával, megvan az a képessége is, hogy mintegy behatolva a másik bensejébe, „élje a másikat”, hogy azonosuljon vele, hogy – amennyire ez csak lehetséges – a másik legyen. Ezt a viszonyt, ezt az egymással való egységet kell nekünk is élnünk, amely tökéletesen a Szentháromság Személyei között létezik: egység a különbözőségben, az egyiknek „bennlakozása” a másikban. Élni ily módon kölcsönös egymást hordozó, egymást átélő, szerető kapcsolatainkban, nemcsak a személyek egymás közt, hanem csoportok, intézmények, egyházak, nemzetek is egyetlen szeretetteljes egységben.

De éppen ez az egység, egymásban élés hiányzik ma a világból. Innen ered a sok baj, ami tönkreteheti a földet. Eltérítik a lelkeket Központjuktól. Innen származik minden szerencsétlenség, amelyet sirat az elbukott emberiség. Bukásának sarkalatos pontja, forrása az, hogy elszakadva él a Szentháromsággal való egységtől: tévtanokban, a vélemények felfuvalkodottságában, a vallásfelekezetek sokaságában, a megoszlások ködében és sötétségében. A világ azon a napon menekül meg, amikor visszatér középpontjához, a Szentháromságban való egységhez. Ezen kell szüntelenül munkálkodnunk. És ennek a megvalósulásáért imádkozzunk ezen a mai ünnepen!

Bocsa József atya homiliája Szentháromság vasárnapjára

kép

Székely János szombathelyi megyéspüspök szentbeszéde 2020 Pünkösd vasárnapján, a trianoni békediktátum centenáriumának hetében.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018 tavaszán elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet pünkösdhétfőn ünnepelünk a liturgiában.

Szent Ambrusnál találkozunk először az Egyház ősmintája (Ecclesiae typus) kifejezéssel, mely Máriának a megkereszteltek iránt megmutatkozó anyaságában is kifejeződik. A gondolat megjelenik Szent Ágostonnál is, aki az Egyházat Christus totusként szemléli, tehát ha Mária anyja a Főnek, akkor a teljes Krisztusnak, vagyis az Egyháznak is. 

A II. vatikáni zsinat végén, 1964 novemberében VI. Pál pápa bejelentette, hogy Máriát mint az Egyház Anyját (Mater Ecclesiae) is tiszteljük. Ez azt jelenti, hogy anyja az egész keresztény népnek, mind a híveknek, mind a pásztoroknak. A pápa e titulussal Máriának a Krisztusban megkereszteltekkel és ezáltal az Egyház tagjaival fennálló lelki anyaságát kívánta hangsúlyozni.

1980 óta a loretói litániában megszólítjuk a Szűzanyát az Egyház Anyjaként is.

II. János Pál kezdeményezésére 1981. december 7-én elhelyezték a vatikáni Apostoli Palota Szent Péter térre néző falán a Mater Ecclesiae-mozaikot.

A szentatya kérése az volt, hogy a kép Máriát mint az Egyház Anyját ábrázolja, mert „Isten Anyja mindig is egységben volt az Egyházzal, és különösen közel volt az Egyházhoz a történelem legnehezebb pillanataiban”.

1987-ben Redemptoris Mater kezdetű enciklikájában – mely A Boldogságos Szűz Máriáról a zarándok Egyház életében alcímet viseli – mélyítette el II. János Pál a Szűzanyáról szóló tanítást. 

Mária anyaságát Fiának misztikus Teste, az Egyház irányában is megéli, ennek köszönhetően mi, Krisztusban megkeresztelt emberek mint égi édesanyánkra tekinthetünk rá. A szeretett tanítvány, János, akire Jézus a keresztről rábízta édesanyját, és aki most már saját anyjaként tekint az Istenszülőre, az egész Egyház jelképe.

Mária lelki anyasága egyetemes, mert az üdvösség műve is egyetemes; mély lelki anyaság fűzi mindazokhoz, akik a keresztség által a kegyelem rendjében Fiának testvéreivé lettek.

A liturgikus emléknap megválasztása átgondolt döntés eredménye, hiszen az Istenszülő közbenjáró imájának nagyon is köze van a pünkösdi Lélek-áradáshoz. „Az Egyház, amelyet Krisztus az apostolokra épített, pünkösdkor ébredt tudatára Isten nagy tetteinek, amikor az utolsó vacsora termében összegyűlve mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ebben a pillanatban indult el az Egyház a hitnek azon az útján, mely emberek és népek történetén átvezető zarándokút. Tudjuk, hogy ennek az útnak a kezdeténél jelen van Mária, ott látjuk őt az apostolok között, az utolsó vacsora termében, amint imádkozik és esdekel az ajándékért: a Szentlélekért.” (Redemptoris Mater, 26)

Mária az Egyház liturgikus cselekményeiben, amikor egyszerű, de a Lélektől áthatott szavaink egyesülnek a mennyei liturgia istendicséretével, maga is velünk imádkozik, mert tagja a szentek közösségének, és mert az üdvösség művében elválaszthatatlan Fiától.

Istenünk, irgalmasság Atyja, egyszülött Fiad a keresztfán függve Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát a mi Anyánkká is tette. Add, kérünk, hogy a Szűzanya szerető közbenjárására Egyházad napról napra termékenyebb legyen, szent utódoknak örvendjen, és a népek minden családját anyai keblére ölelje. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen

A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja liturgikus emléknapjáról Kovács Zoltán mariológus írása ITT olvasható.

forrás

Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Sant’Egidio közösség barátja személyes hangvételű videobloggal hozza közel mindannyiunkhoz pünkösd ünnepét.

Mi pünkösd ünnepe, mire emlékezünk? Egy olyan eseményre, ami megváltoztatta az apostoli közösséget. Pünkösddel valami megváltozott bennük. Egész személyiségük lendületet és erőt kapott. Ott és akkor valami megváltozott, valami létrejött: az Egyház megszületett. Lélek erejében útra indult egy nem evilági közösség, hanem Isten erejétől átjárt közösség.

Ne csak emlékezzünk, hanem tegyük jelenvalóvá pünkösd ünnepét minden évben! 

Lélek erejében kell élnünk! Azért és addig működhet a közösség amíg és amilyen mértékben a Lélek vele van!

Kicsoda a Szentlélek? Oly keveset tudunk róla. Pedig ő van a legközelebb hozzánk. Ő van a szívünkben.

Finoman, csendesen van jelen. Ő van a legközelebb hozzánk, Ő van a mi szívünkben. Akik a Szentlelket megkapták, azok a keresztények.

A Szentlélek itt van, és jelen van az Egyházban.

Lélek által ismerjük meg az Atyát, és a Fiút. A Lélek segít megtenni a leghosszabb utat, az Istenről való tudást a fejünkből a szívünkbe hozza. Ha a Szentlélek működik bennünk, akkor a Lélek emberei vagyunk, és így el tudjuk hagyni a test kívánságait.

A Szentlélek nem elvont – valóságosnak kell lenne az életünkben. Imában hívnunk kell, és éreznünk Őt. Ő aktualizálja bennünk az Isten működését.

Találkoznunk kell a Szentlélekkel személyesen, Ő hozza el Isten szeretetét. Kell, hogy legyen valóságos tapasztalatunk Róla.

Hitünk nem csupán elvont tanítások gyűjteménye, hanem valós élettapasztalat!

Vigyázat! Mi, keresztények ne az élményt keressük! A Lélek sokkal mélyebb, mint az élmény. Mi a rend, a józanság Lelkét keressük. A Szentlélek az elmélyültség lelke. Szentlélek a fegyelmezettség Lelke, aki kiigazítja ami hibás, helyreteszi az életünket.

részletek Gájer László beszédéből

Személyes tanúságtétele a videóban

Ima saját szavakkal

Szabad ima: sokkal nagyobb szabadságod van szíved szerint, aktuális érzelmeid szerint szólj Istenhez. De veszélye, hogy gyorsan „lerendezed”.

Ugyanúgy elő kell készíteni, mint a kötött imát! Időt kell rászánni! Határozd el ugyanúgy az imára szánt idődet, és ezt tartsd be!

SZAVAKKAL: lehet hálaadás, dicsőítés, kérés, bűnbánat, vagy nyelvi ima (Kor levél) Mondd el, ami a szívedben van. Igazán arról beszélj, ami benned történik. Legyél őszinte! Kapcsolat Istennel akkor épül, ha megosztunk egymással dolgokat! Nem Istennek, hanem neked van erre szükséged! te bizalmad nő Isten felé ezáltal.

Dicsőítés: teljesen önzetlen. Ez az ima nem rólad szól! Megállsz Isten előtt, és Őt dicséred.

ELMÉLKEDÉS

Képen: fantáziánkat használjuk. Képzelőerőnkkel hatolunk be a Szentírás egy-egy szövegébe. Többször elolvasod a kiválasztott szakaszt, majd megpróbálod elképzelni. Fantázia segítségével behatolsz a Biblia mélyebb rétegeibe. Például beleképzeled magad a bibliai jelenetbe. Lehetsz egy szereplő, lehetsz Jézus, lehetsz egy névtelen vagy egy nevesített szemlélője a történetnek. De lehetsz egy tárgy, például egy kő a földön, de lehetsz egy madárka… .Így végig elmélkedve az Igeszakaszt megláthatsz olyan dolgokat, amiket korábban nem láttál meg. A Szentlélek feltárja a Szentírás mélyebb rétegeit.

Ezen ima előtt is kérd a Szentlélek segítségét, hogy mutasson meg a saját életdere vonatkozó dolgokat. Fogalmazz meg kegyelem kérést. Zárd le az imát egy saját szavas hálaadással.

Szavakon: Biblia szövegével elmélkedsz. Válassz ki egy Igeszakaszt. Többször olvasd el, és ízlelgesd a szavakat. Figyeled, melyik szó mozdít meg, melyikkel kapcsolatban vannak érzelmeim. Figyeled, melyik szó szól most igazán hozzád. Maradj meg ezen szavaknál, kérdezd meg Istent, hogy most mit szeretne ezen keresztül neked mondani. Figyeld, hogy közben mi történik benned! hagyd, hogy a Szentlélek átvegye az irányítást!

Kötött imádság: zsolozsma és rózsafüzér

Zsolozsma: papok naponta öt alkalommal, a szerzetesek hét alkalommal imádkozzák. Ószövetségből ered, az egyik zsoltárban van leírva, hogy napjában hétszer szól dicséretem, innen ered ez a hagyomány.

A zsolozsma lényege, hogy az ószövetségi 150 zsoltárt imádkozzuk végig, négy hét alatt. Ez annyira ősi imádság, hogy már Jézus és a tanítványai is ezt imádkozták, de Jézus korában is szokás volt az, hogy a 150 zsoltárt, mint rendszeres imádságot elmondták. Jézus elvégezte az utolsó vacsorát, akkor utána elénekelték a hálaadó zsoltárt, és kimentek a Getszemáni-kertbe. És amikor Jézus a kereszten volt, és azt mondta, Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, az is egy zsoltári imádság volt, tulajdonképpen esti imát mondott Jézus.

A zsolozsmás könyv elég sokba kerül, és a elég bonyolult a használata. Kifejlesztették a zsolozsma applikációt, ami ugyanúgy működik, mint minden más applikáció, rányomsz, és ki tudod választani, hogy melyik imaórát akarod elmondani.

A zsolozsmának az a lényege, hogy meg tudod szentelni vele az egész napot, tehát van reggeli, napközi, estei és éjszakai imádság is, tehát meg tudod azt csinálni, hogy minden napszakodban benne legyen egy kicsit az ima.

A rózsafüzér egy hihetetlenül erős imádság, nagyon nagy erejű imádság, ezt fogod tapasztalni az életedben, ha csak napi egy rózsafüzért elmondasz, teljesen átformálja, átalakítja az életedet, és az istenkapcsolatodat. Másrészt pedig egy olyan imádság, ami nagyon sok élethelyzetben mondható. Ugye a zsolozsmához csak le kell ülnöd, csak olvasnod kell, de a rózsafüzér az, amit tudsz sétálás közben, sorban állás közben mondani, mert most éppen sorban kell állnod. Tehát a rózsafüzér bármikor nálad lehet, be tudod gyűrni a zsebedbe, és bárhol, metrón, buszon, villamoson, tényleg, amíg vársz valamire, addig nyugodtan mondhatod a rózsafüzért.

A rózsafüzérben Miatyánkok és Üdvözlégyek váltakoznak, alapvetően egy Miatyánk és tíz Üdvözlégy az egytized rózsafüzér a teljes rózsafüzér öttizedből áll. Vannak hozzá titkok, amik Jézus életének egyes eseményeit mondják el. Ez azért izgalmas, mert a rózsafüzér egy olyan imádság, ami bár Üdvözlégy Máriákat tartalmaz, de tulajdonképpen Jézus életéről elmélkedik. Kicsit azt tudnám mondani, hogy ezzel az imával odaállsz Mária mellé és Mária szemszögéből nézed végig Jézus életének a titkait.

Nagyon fontos: a rózsafüzér igazából elmélkedő imádság. Ugye itt nem azon van a hangsúly, hogy minden egyes szóra odafigyelj, hanem sokkal inkább az, hogy ahogy mondod a rózsafüzért, egy ilyen imádságos hangulatba ring a lelked, és tulajdonképpen elmélkedsz, nem is minden egyes szón, hanem igazából Jézus életének az eseményein.

Azért is nagy erejű ez az imádság, mert gyakorlatilag minden egyes szava a Bibliából van, tehát ez szinte egy biblikus elmélkedés. Ezért nagyon-nagyon ajánlom. És ennek segítségével végig tudsz menni Jézus fogantatásától elkezdve a feltámadásáig életének a nagy eseményein. Hogyha ilyen lelkülettel mondod a rózsafüzért, akkor tulajdonképpen folyamatosan Jézus életén elmélkedsz, tehát megvalósítod azt, amit jelent Jézus tanítványának lenni, hogy őt követed, őt figyeled, őt akarod ilyen módon lemásolni, és az ő életében akarsz részesülni.

A kötött imádságoknak nagyon nagy előnye az, hogy fix idejűek, tehát nem lehet azt mondani, hogy most elkezdek imádkozni, mondok két mondatot, és mennyire kifáradtam, akkor ennyi volt mára, hanem igen, erre kell az elköteleződés, erre szánd rá az idődet, és ezek a kötött imádságok segítenek neked akkor, ha nem találod a szavakat.

  1. IDŐKERET: határozd el, hogy mennyi időt szánsz az imára. Ettől ne térj el! Néha kell ehhez kitartás!
  2. KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE: imasarok kialakítása segít az összpontosításban. Szemünk erre koncentrál, és ez segít az imában összeszedettségre!
  3. KÉSZÜLJ FEL FIZIKAILAG! Testtartás alakítja gondolataidat ( gondolj arra, amikor másik emberrel beszélgetsz!) Összetett kéz, vagy kitárt karok, vagy leborulás… segít az Isten felé nyitottságban. Fontos, hogy gerinced legyen egyenes!
  4. KÉSZÜLJ FEL BELSŐLEG! Regisztráld érzelmeidet ( ne ítéletet hozzál felettük!) Tedd Isten elé ezeket!
  5. KEGYELEM KÉRÉS: Fogalmazd meg Istennek, mit szeretnél most kapni.
  6. KÖTÖTT IMA: segít az imára hangolódásban, a figyelem összerendezésében.
  7. IMA: most imádkozz saját szavaiddal. Tarts ki! Tartsd be az imára szánt időt!