Cikkek archívuma ebben a rovatban: Eucharisztikus kongresszus

Az olasz származású Justo Antonio Lofeudo Argentínában született, a Legszentebb Eucharisztia Misszionáriusai szerzetesközösség egyik alapítója, az Örökimádás apostola. A főként Olasz- és Spanyolországban szolgáló Lofeudo atya 2014-ben járt először Magyarországon, hogy segítsen a váci Piarista templom örökimádás kápolnájának megvalósulásában.

Háromezer örökimádó kápolna világszerte

Az Eucharisztia missziójának köszönhetően, körülbelül 3000 örökimádó kápolna van ma a világon; ezeknek közel fele, 1300 található az Egyesült Államokban, ahol már 50 éve jelen van a mozgalom. Örökimádó kápolnák működnek Irakban, Szíriában, Nepálban és Kazahsztánban is. Spanyolországban 2003 óta 60 örökimádó kápolna létrehozásában vett részt Lofeudo atya. 2018-ban a kelenföldi Szent Gellért templomban tartott misén az örökimádás döbbenetes átalakító erejéről azt mondta: „Az örökimádás ajándék Istentől a mai kor számára. Isten a kápolnában minden zaj nélkül változtat jobbá bennünket.”

„A főnökségig vihetem, de nem erre teremtettek”

Justo Antonio Lofeudo azok közé tartozik, akiket megkereszteltek, de nem gyakorolták a vallásukat. Vegyészmérnökként sikeres karriert épített, multicégek foglalkoztatták és beutazhatta a világot. „Jól emlékszem arra az időszakra, amikor Braziliában dolgoztam. Fiatal voltam, felfele ívelt a karrierem, szóval minden a legnagyobb rendben alakult. (…) Nagyon jól emlékszem: egyik nap abbahagytam a munkát és kimentem az irodából sétálni. Ahogy mentem, feltettem magamnak a kérdést: Mi végre vagyok a világon? Mert láttam, hogyha kitartok a munkában, sokra vihetem cégnél, akár a főnökségig. De tudtam, hogy nem erre vagyok teremtve, mert minden alkalommal, amikor elértem valamit, ürességet éreztem utána ” – vallott Lofeudo egyik tanúságtételében.

35 évig távol Istentől

Harminc táján döbbent rá, hogy nem akar materiális célokért küzdeni. Olaszországba költözött, a rend kérdése foglalkoztatta, ami a Világegyetemben fellelhető. Kétéves böjtbe kezdett, ezalatt arra a felismerésre jutott, hogy közelebb akar kerülni Istenhez. A legkülönfélébb helyeken üzeneteket kaptam a Szűzanyától. „Először Veronában éltem, majd 1989-ben Bergamoba költöztem. Mérnökszakértőként dolgoztam. A munka miatt egyszer Torinóba utaztam, de lemondták a megbeszélést, és ez lehetőséget adott arra, hogy felfedezzem a várost. Az első utam a Keresztelő Szent János székesegyházba vezetett, ahol a torinói leplet is őrzik. Délután 4-5 fele voltam a katedrálisnál. Alig néhányan voltak a templomban. A gyóntatószéknél egy atya ült, aki épp imádságos könyvet olvasott. Először a leplet néztem meg és éreztem, hogy valódi. Be kell, hogy valljam, hogy korábban, amikor még távol állt tőlem a hit, úgy gondoltam, hogy hamisítvány.” Lofeudo a lepel előtt állt és azt érezte, hogy Medjugorjeba kell mennie. Ám előtte – gondolta-, ez a megfelelő hely és idő a gyónásra. Ekkor szégyenérzet fogta el, hogy 35 évet távol töltött Istentől.

„Tettem pár lépést a fülke felé, majd vissza, de a templomból nem mentem ki. Végül megkaptam fentről a végső lökést és a gyóntatófülkében találtam magam. Mondtam az atyának, hogy meg szeretném vallani a bűneimet. A pap azt válaszolta: rendben, térdelj csak le. Én pedig mondtam neki, hogy az egész életemet szeretném megvallani. Harmincöt év után bevallottam a bűneimet. A pap ezután azt mondta, hogy mind közül a legnagyobb bűnöm, hogy Istentől ilyen sok éven át távol éltem. Vigasztalásnak szánta, de igaza volt. Feloldozott és abban a pillanatban feltört belőlem a sírás. Megveregette a hátamat és azt mondta: Ne bánkódj, az egyház nemcsak a szenteket, hanem a bűnösöket is magában foglalja.”

Új hivatás

Lofeudo ezután elutazott Medjugorjeba, és az út teljes egészében megváltoztatta az életét. „A Boldogságos Szűz Mária miatt hagytam hátra minden múltbeli bűnömet” – írta később. Még ugyanebben az évben, karácsonykor visszatért Medjugorjéba és a papi hivatást választotta. A domonkosoknál filozófiát, teológiát tanult. Lofeudo pappá szentelése után szinte rögtön meghívást kapott az örökimádásra. Ennek előzménye egy találkozás Martin Lucia atyával, aki Argentínában járt. Lofeudo ekkor rádióműsorokat vezetett és megkérték, hogy készítsen vele interjút. A beszélgetésük eredménye: három örökimádási kápolna megnyitása volt Buenos Airesben. Lofeudo pedig erős hívást érzett a szívében, hogy erre tegye fel életét.

Az Örökimádás gyümölcse: megmentett életek

Az Örökimádás apostola főként Olasz- és Spanyolországban teljesít szolgálatot és igyekszik minél több helyen meghonosítani a szentségimádást. Justo Antonio Lofeudo tapasztalata szerint rengeteg gyümölcse van az örökimádásnak. Az első madridi örökimádási kápolnát például a külvárosban, egy kifejezetten rossz hírű környéken alapították, amely a kezdeményezésnek köszönhetően sokkal biztonságosabbá vált. Az olaszországi Prato városában éjszaka egy zaklatott nő tért be a templomba, ahol az Oltáriszentség előtt a plébános imádkozott. Az asszony zokogva mesélte el, hogy néhány perccel korábban egy híd felé tartott, hogy levesse magát onnan, de elvétette az irányt és egy fényt kezdett el követni, amely bevezette a templomba. Ekkor, ahogy fogalmazott megtapasztalta a lelki fényt is, Jézus Krisztust, aki a feltámadás és az élet.

Ekkor értette meg, hogy őrültség lett volna öngyilkosságot elkövetni azért, mert magány gyötörte és éppen akkor veszítette el az állását.

Lofeudo szerint a hagyományos ima és az Oltáriszentség imádása között az a fő különbség, hogy közösséget alkotva fejezzük ki legnagyobb tiszteletünket Isten iránt. Hirdetjük, hogy Ő a mi királyunk, a királyok királya és tanúságot teszünk erről másoknak, még az ateistáknak is.

P. Justo Lofeudo atya: Plébániák és egyházmegyék megújulása az örökimádás által címmel szeptember 8-án tart előadást a Hungexpon!

forrás

Roy Schoeman konzervatív zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Felnőttként ateista lett. Elismert, népszerű professzorként tanított a Harvard Business Schoolon. Schoeman úgy érezte, élete nélkülöz minden jelentést és célt.

„Csak egy hátránya van annak, ha valaki katolikus vallásba születik: az illető nincs tudatában annak, micsoda csodának a részese.” – kezdte tanúságtételét Schoeman. Új-Zélandon 2015-ben az Eucharisztikus Kongresszuson a férfi arról beszélt, hogyan talált rá arra, ami értelmet adott az életének.

„Egy reggel a természetben sétáltam, elmerülve gondolataimban. Ekkoriban már egyáltalán nem szenteltem gondolatokat Isten esetleges létezésének, vagy bármely vallás létjogosultságának. Ekkor azonban különleges kegyelemben részesültem. Mintegy varázsütésre eltűnt a függöny föld és mennyország között, és ott találtam magam Isten jelenlétében. Hirtelen megláttam a saját életemet, és éreztem, hogy ha most meghalnék, két dolgot sajnálnék leginkább: azt a sok időt és energiát, amit azzal töltöttem, hogy amiatt aggódtam, hogy nem vagyok szeretve, miközben létem minden pillanatában jobban szeretett valaki, mint ahogy azt valaha el tudtam volna képzelni – a mindenkit szerető és mindentudó Isten által. A másik bánatom az a sok elvesztegetett óra amit azzal töltöttem, hogy semmit nem csináltam, ami értékes lenne a mennyország szemében.”

Nettó érték, maximális profit

2015-ben Roy Schoeman így folytatta tanúságtételét : „Láttam, mennyire bolond voltam, hogy olyan dolgokhoz ragaszkodtam, amelyek semmi jóhoz nem vezetnek. Korábban a Harvard Business Schoolon dolgoztam professzorként. Egész nap arról beszéltem, mi az a nettó érték, hogyan lehet maximalizálni a profitot. Egy kicsit az életemet is így szemléltem. A misztikus élmény által rájöttem, hogy életem minden perce tökéletesen meg volt tervezve Isten által, még azok az időszakok is, amelyek nagy szenvedést jelentettek számomra. Megláttam, hogy életem jelentése és célja az, hogy imádjam és szolgáljam az én Uramat, Istenemet.”

Roy Schoeman még ekkor sem tudta ki Isten, de meg akarta tudni. Minden este elmondott egy imát, amelyet ő talált ki, hogy megtanulja Isten nevét. Schoeman ettől kezdve nagyon boldogan élt, ám még mindig nem tudta, melyik vallást kövesse.

Napra pontosan egy évvel misztikus élménye után lefekvéshez készülődött, amikor úgy érezte, mintha valaki megérintené a vállát. „Egyszer csak ott állt előttem a legszebb hölgy, akit valaha láttam. Tudtam, hogy ő nem más, mint Szűz Mária. Semmi másra nem vágytam, mint hogy a lába elé borulva áldjam őt. Azt kívántam, bárcsak tudnám az Üdvözlégy szövegét, de akkor még nem tudtam. Szabályosan extázisba kerültem a belőle áradó szeretetből. Mária azt mondta nekem: minden kérdésemre válaszol.” Így is lett, s Roy hamarosan be is tért a katolikus egyházba.

A kitagadott fiú

Miközben Schoeman nagy örömét lelte egyre növekvő katolikus hitében, a szülei egyáltalán nem osztoztak lelkesedésén. „Nagyon dühösek lettek rám, főleg az apám, aki azt mondta: Nincs fiam. A fiam halott. Soha nem akarom többé hallani a nevét.” Noha később megenyhültek, évekig komoly feszültséget jelentett kapcsolatukban Roy katolicizmusa. Egy napon aztán a kitagadott fiú apja eltörte a combcsontját és kórházba került. Másnap Roy meglátogatta. Az idős férfit ülve találta az ágyban. Szemei csillogtak és mosolyogva így szólt: „Furcsa dolog történt velem az éjjel. A szoba sötét volt és egyszer csak Jézus jelent meg előttem. „Hát nem gondolkodsz?” – ezt kérdezte tőlem. Schoeman Nagypénteken megkeresztelte apját, ám ezt követően a férfi elvesztette eszméletét. Húsvét keddre meghalt.

Köszönöm, fiam!

A tragédia miatt Schoeman édesanyja még elutasítóbb lett a katolikus hittel szemben. Egy nap az idős asszony elesett, eltörte a csípőjét és hospice-ellátásba került. Schoeman egy alkalommal, amikor meglátogatta, megosztotta vele tanúságtételét. Az anya figyelt, de túl gyenge volt ahhoz, hogy reagáljon. „A következő nap reggelén ülve találtam az ágyban. Tudott beszélni. Azt mondta: „Meg akarom köszönni, amit tegnap tettél, mert visszakaptam általa a hitemet.” Schoeman őt is megkeresztelte. Miután meghalt, katolikus szertartás szerint temették el.

forrás

 A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája idén is elindítja a „lelki örökbefogadás” programját, amelynek keretében szerzetes nővérekért, testvérekért és papokért lehet imádkozni. Február 16-ig várják az örökbefogadók jelentkezését.

Az örökbefogadó vállalja, hogy kilenc hónapon keresztül, az eucharisztikus kongresszusig hordozza azt a személyt imáiban, akit választ magának. Az imádság gyakorisága, módja az örökbefogadóra van bízva, de a program honlapján olvasható bemutatkozásokban többen jelezték, mi az az imádság, aminek különösen is örülnének.

A szerzetesek profilja alatt feltüntették, milyen módon lehet kapcsolatba kerülni velük azoknak, akik imádkoznak értük. Elérhetőséget csak személyesen, örökbefogadói kérésre adnak ki a szerzetesek által megjelölt módokon.

Az örökbefogadó bárki lehet, aki szívesen elköteleződik az imádságban. Egyénileg és csoportosan is van lehetőség a csatlakozásra.

Jelentkezési határidő: 2021. február 16.

Az örökbe fogadható szerzetesek listája, valamint a jelentkezéshez szükséges űrlap ITT található.

Felmerülő kérdés esetén a nek@szerzetesek.hu e-mail-címen lehet érdeklődni.

Forrás: Nek.szerzetesek.hu

kép

Krisztus Király ünnepének előestéjén, november 21-én ismét világméretű szentségimádásra hívnak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezői.

A legutóbbi világméretű szentségimádás során bekapcsolódott az előző két Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak helyet adó város, Cebu City és Dublin hívő közössége is. Különösen aktívak voltak az erdélyi, vajdasági és felvidéki magyarok.

Az egyik olaszországi résztvevő levelében ezt írta: „Nagy örömmel, elkötelezettséggel és lelkesedéssel csatlakoztunk. A mi kis örökimádó kápolnánk mindenkinek lehetőséget kínál, hogy találkozzon az Úrral. Csendes imát mondtunk a jövő évi eucharisztikus kongresszusért. Folyamatosan követtük a honlapon a térképet, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tudatosítsuk, milyen sok testvérünkkel imádkozunk egyszerre most ezekben az órákban szerte a világon! Óriási örömet jelentett számunkra látni, hogy az egész világ imádkozik az Úrhoz! Ez a mi szívünkben is megerősítette a hitet és a szeretetet!”

corpusdomini.iec2020.hu oldalon lehet csatlakozni a november 21-ei szentségimádáshoz. A mostani járványügyi helyzetben otthonról is be lehet kapcsolódni személyes imával, rózsafüzérrel, zsolozsmával, a Szentírás olvasásával, stb.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arra biztat, hogy „vegyünk részt ezen a közös imádságon minél többen, imádkozzunk egymásért, kapcsolódjunk be egyházközségünkkel, közösségeinkkel, családjainkkal együtt! Legyen ez a világméretű szentségimádás az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készületünk következő állomása, s éljük át újra Isten megújító szeretetét!”

A külhoni egyházmegyék híveit is várják a hetedik világméretű szentségimádásra

Forrás: iec2020.hu