Roy Schoeman konzervatív zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Felnőttként ateista lett. Elismert, népszerű professzorként tanított a Harvard Business Schoolon. Schoeman úgy érezte, élete nélkülöz minden jelentést és célt.

„Csak egy hátránya van annak, ha valaki katolikus vallásba születik: az illető nincs tudatában annak, micsoda csodának a részese.” – kezdte tanúságtételét Schoeman. Új-Zélandon 2015-ben az Eucharisztikus Kongresszuson a férfi arról beszélt, hogyan talált rá arra, ami értelmet adott az életének.

„Egy reggel a természetben sétáltam, elmerülve gondolataimban. Ekkoriban már egyáltalán nem szenteltem gondolatokat Isten esetleges létezésének, vagy bármely vallás létjogosultságának. Ekkor azonban különleges kegyelemben részesültem. Mintegy varázsütésre eltűnt a függöny föld és mennyország között, és ott találtam magam Isten jelenlétében. Hirtelen megláttam a saját életemet, és éreztem, hogy ha most meghalnék, két dolgot sajnálnék leginkább: azt a sok időt és energiát, amit azzal töltöttem, hogy amiatt aggódtam, hogy nem vagyok szeretve, miközben létem minden pillanatában jobban szeretett valaki, mint ahogy azt valaha el tudtam volna képzelni – a mindenkit szerető és mindentudó Isten által. A másik bánatom az a sok elvesztegetett óra amit azzal töltöttem, hogy semmit nem csináltam, ami értékes lenne a mennyország szemében.”

Nettó érték, maximális profit

2015-ben Roy Schoeman így folytatta tanúságtételét : „Láttam, mennyire bolond voltam, hogy olyan dolgokhoz ragaszkodtam, amelyek semmi jóhoz nem vezetnek. Korábban a Harvard Business Schoolon dolgoztam professzorként. Egész nap arról beszéltem, mi az a nettó érték, hogyan lehet maximalizálni a profitot. Egy kicsit az életemet is így szemléltem. A misztikus élmény által rájöttem, hogy életem minden perce tökéletesen meg volt tervezve Isten által, még azok az időszakok is, amelyek nagy szenvedést jelentettek számomra. Megláttam, hogy életem jelentése és célja az, hogy imádjam és szolgáljam az én Uramat, Istenemet.”

Roy Schoeman még ekkor sem tudta ki Isten, de meg akarta tudni. Minden este elmondott egy imát, amelyet ő talált ki, hogy megtanulja Isten nevét. Schoeman ettől kezdve nagyon boldogan élt, ám még mindig nem tudta, melyik vallást kövesse.

Napra pontosan egy évvel misztikus élménye után lefekvéshez készülődött, amikor úgy érezte, mintha valaki megérintené a vállát. „Egyszer csak ott állt előttem a legszebb hölgy, akit valaha láttam. Tudtam, hogy ő nem más, mint Szűz Mária. Semmi másra nem vágytam, mint hogy a lába elé borulva áldjam őt. Azt kívántam, bárcsak tudnám az Üdvözlégy szövegét, de akkor még nem tudtam. Szabályosan extázisba kerültem a belőle áradó szeretetből. Mária azt mondta nekem: minden kérdésemre válaszol.” Így is lett, s Roy hamarosan be is tért a katolikus egyházba.

A kitagadott fiú

Miközben Schoeman nagy örömét lelte egyre növekvő katolikus hitében, a szülei egyáltalán nem osztoztak lelkesedésén. „Nagyon dühösek lettek rám, főleg az apám, aki azt mondta: Nincs fiam. A fiam halott. Soha nem akarom többé hallani a nevét.” Noha később megenyhültek, évekig komoly feszültséget jelentett kapcsolatukban Roy katolicizmusa. Egy napon aztán a kitagadott fiú apja eltörte a combcsontját és kórházba került. Másnap Roy meglátogatta. Az idős férfit ülve találta az ágyban. Szemei csillogtak és mosolyogva így szólt: „Furcsa dolog történt velem az éjjel. A szoba sötét volt és egyszer csak Jézus jelent meg előttem. „Hát nem gondolkodsz?” – ezt kérdezte tőlem. Schoeman Nagypénteken megkeresztelte apját, ám ezt követően a férfi elvesztette eszméletét. Húsvét keddre meghalt.

Köszönöm, fiam!

A tragédia miatt Schoeman édesanyja még elutasítóbb lett a katolikus hittel szemben. Egy nap az idős asszony elesett, eltörte a csípőjét és hospice-ellátásba került. Schoeman egy alkalommal, amikor meglátogatta, megosztotta vele tanúságtételét. Az anya figyelt, de túl gyenge volt ahhoz, hogy reagáljon. „A következő nap reggelén ülve találtam az ágyban. Tudott beszélni. Azt mondta: „Meg akarom köszönni, amit tegnap tettél, mert visszakaptam általa a hitemet.” Schoeman őt is megkeresztelte. Miután meghalt, katolikus szertartás szerint temették el.

forrás