Bábelben élünk. Tízmillió nyelvet beszélünk. Szilánkjaira hullott a világ. Repeszeire, mint a bomba. Talán majd az internet összedrótozza?

Pedig a toronyépítés szépen haladna. Globalizáció, multinacionális vállalatok, áruház-láncok. Ugyanazt a fish-burgert falod Jakartában és Siófokon. Ugyanazt a szappanoperát bámulod Irkutszkban, Santiagóban és Őcsényben. A szomszéd fotelben ülővel mégis oly nehéz szót váltanod.

Mert húsz évvel idősebb, vagy öttel fiatalabb nálad. Mert más futballcsapatnak drukkol, más zenét hallgat, másik pártra szavazott. Bár genetikailag apád vagy testvéred, szűkre szabott panel-négyzetmétereid cellatársa – hiába: más törzs, más nyelv, más bolygó gyermeke. Tóth Árpáddal szólva: köztetek „roppant, jeges űr lakik”.

Hát hol „az út lélektől lélekig”? Hogy indulhatnánk el egymás felé? Hogyan számoljunk fel minden aknát, csapdát és lövészárkot magunk körül? Hogyan tanuljunk közös nyelvet? Hogy nézzünk végre egymás szemébe? Hogyan nyújtsunk egymásnak kezet? Maradt-e még bennünk egy csöppnyi remény, hogy mindez lehetséges?

Idestova három évtizede egy amerikai újságíró megkérdezte a katolikus lelki megújulás kiemelkedő alakját, a belga Suenens bíborost„Miért a remény embere Ön ebben a mai zűrzavaros időben?” Tömören annyit válaszolt: „Mert hiszek a Szentlélekben.” A riporter azonban bővebb magyarázatra várt. Brüsszel érseke egy vallomással felelt: „Mert hiszem: Isten új arcot ölt minden reggel, és most teremti a világot, nem valahol az elfelejtett múlt ködében. Ez késztet minden percben készen állni a nagy találkozásra… A remény embere vagyok: hiszem, hogy a Szentlélek működik az Egyházban és a világban, akár tudunk róla, akár nem… A remény embere vagyok, mert tudom: az Egyház története hosszú, s tele a Szentlélek csodáival. Gondoljatok a prófétákra és a szentekre, akik döntő órákban a kegyelem csodálatos eszközei voltak, s fénycsóvát vetítettek elénk az útra. Hiszek a Szentlélek meglepetéseiben. XXIII. János pápa is egy volt közülük. A Zsinat is. Nem számítottunk sem az egyikre, sem a másikra. Miért merülne ki éppen most Isten képzelőereje és szeretete?”

Bábel a zűrzavar, a szétesés, a meg-nem-értés jelképe. Pünkösd ellenben a nyelvek csodája. Az egység, az egyetértés, az Egyház születésnapja. A szívet-lelket betöltő derű, békesség, a kézfogás ünnepe. A világos látásé. A tiszta beszédé. Pünkösdkor eljött a Szentlélek. A világ új esélyt kapott. És elindult valami közöttünk, amiről talán csak a költészet képes hitelesen szólni. Kunszery Gyula írja Pünkösd című versében:

És amikor elérkeztek
a Pünkösdnek napjai,
összegyűltek egy kis házban
Krisztus első papjai.
(Rongyos ruhák, kérges kezek,
fésületlen üstökök:
ily egyszerű proletárok
a legelső püspökök.)
És hirtelen lőn az égből
mint egy sebes szélvihar
s betölté az egész házat
zengő-zúgó égi zaj.
És eloszlott tüzes nyelvek
lebegtek a szobában,
s az isteni Szentlélekkel
betelének mindnyájan.
S akik eddig gyávák voltak,
bátrak lettek hirtelen,
s a tudatlan agyvelőkben
kigyulladt az Értelem.
S kik eddig a zsidón kívül
nem tudtak más nyelveket,
minden nyelven hirdették már
a krisztusi elveket.
És kiket a sanda kétely
oly gyorsan megrendíte:
ingadozó tamásoknak
megszilárdult a Hite.
Köztük eddig egyetértés
alig-alig lehetett,
s fellángolt most a szívükben
az isteni Szeretet!

Valami megmozdult, valami elindult tehát. Először csak néhány jámbor halász lelkében. Aztán Jeruzsálemben. Aztán Antióchiában. Korinthusban, Efezusban, Rómában. A barbár és a szittya népek között. Testvérem, hidd el, ránk is sor kerül! Választhatunk Bábel és Pünkösd hagyatékából. Beszélhetünk tízmillió nyelvet, de megtanulhatjuk azt az egyetlen-egyet! Az egység nyelvét, a Pünkösdét – szétdarabolt, tépett hazánkban, ízekre szaggatott világunkba.

Kirsch János

kép

A pünkösd a görög pentekosztész, vagyis ötven szóból származik, s ez arra utal, hogy a törvény előírása szerint húsvét után hét hét elteltével ünnepelték (MTörv 16,9köv; Kiv 23,16), vagyis a húsvét utáni 50. napon. Izrael földjén ez a hét hét a terménybetakarítás, az aratás ideje volt, s pünkösd ennek megfelelően az aratás végét jelezte, a sikeres és bőséges, de legalábbis elegendő búzáért való hálaadás alkalma volt. Ilyenkor elméletben minden izraelita férfinak Jeruzsálembe kellett zarándokolnia, hogy a szentélyben felajánlja terményének „zsengéjét”, patinás jövevényszavunkkal „primíciáját”, még ha ez az alkalom valamivel kevésbé volt is népszerű, mint a sátoros ünnep vagy maga a húsvét.

Vallásos ünnepeink mindig kapcsolódnak az életet tápláló, teremtő Isten jelenlétéhez, de a zsidó és keresztény hagyományban mindig kiegészíti őket a történelemre tett utalás is, Isten üdvözítő tetteinek, vagy ahogy éppen a mai olvasmány végén olvassuk, „nagy tetteinek” emlékezete. Az elemzők szerint pünkösd a fogság kora, a Kr.e. 6. század után kapcsolódott össze a szövetségkötés gondolatával. A hetes számra, s ezzel az ötvenesre utaló héber elnevezésen (savuót) csak egyetlen betűt kell alakítani (sövuót), hogy jelentése „eskü” legyen, a szövetségkötés egyik szinonimájaként. Isten elkötelezte magát a szövetségben, s a néptől ugyanezt várta. Jézus korában ismert volt már a pünkösdnek ez az értelmezése, bár talán nem volt kizárólagos. Úgy tűnik csak később, talán a Kr.u. 3. században vált általánossá, mégpedig újabb hangsúly-eltolódással úgy, hogy már nemcsak a szövetség megkötését, hanem a törvényadást is ünnepelték, a farizeusok hagyománya szerint.

Könnyen kapcsolatot találhatunk a zsidó pünkösd tartalma és a Szentlélek eljövetele között. Mondhatnánk, hogy a Szentlélek azt érleli meg és azt aratja le az egyház életében és a hívek szívében, amit Jézus tanított, amit oda Jézus elvetett (vö. Mk 4,3-9). Neki az volt az eledele, hogy az Atya akaratát teljesítse, s azt ígérte, a Vigasztaló is abból ad majd, amit ő, Jézus, valaha az Atyától kapott (vö. Jn 4,34; 16,14). A Lélek által mi azt aratjuk le, amit Jézus elkezdett. Az új és örök szövetség Krisztus vérében köttetik, amelyet ő szeretetből ontott mindenkiért, a megszámlálhatatlan sokaságért, s most a Lélek lesz ennek a szövetségnek pecsétje, záloga, foglalója. Ez a Lélek, aki a szívünkben Istent Atyának szólítja (Róm 8,15), Krisztus eleven törvénye, nem kézzel, hanem a szívünkbe írva (2Kor 3,3), minket messze felülmúlóan és mégis mindennél közelebb hozzánk, legbensőbb önmagunkhoz.

Ebben a buzgó értelmező igyekezetünkben Lukács, az Apostolok cselekedeteinek szerzője mégis elbizonytalanít: elbeszélésében sem itt, a 2. fejezetben, sem később nem adja semmilyen jelét, hogy összefüggést látna az ószövetségi pünkösd tartalma és a Szentlélek eljövetele között. A zúgó hang, a szétoszló lángnyelvek talán emlékeztetnek a Sinai-hegyi istenjelenésre, de úgy tűnik, az elbeszélés logikája ennél sokkal egyszerűbb igazságot követ: Jézus halála és feltámadása a legnagyobb zarándokünneppel, húsvéttal kapcsolatban történt, most pedig újra nagy tömeg, a világ minden tájáról érkezett látogatók lesznek tanúi annak is, hogy a Lélek eltölti a tizenkettőt. Szoros értelemben nem az ószövetségi ünnep és ennek jelentése lesz teljessé: inkább végre beteljesedik Jézus ígérete, leszáll a megígért Vigasztaló, aki erőt ad a bátor igehirdetésre és a félelem nélküli, szeretetteljes osztozásban élt életre (vö. ApCsel 2,14-42 és 2,43-47). Lukácsot itt sokkal inkább lefoglalja a tanítványokra és a külvilágra tett hatás, mint az, hogy Isten tervének és jelenlétének belső egységét részletezze.

Igen, készít az Isten a vele való találkozásra teremtéssel, születéssel, barátsággal, szerelemmel. De amikor végre ő maga érkezik, az mindezt teljesen átalakítja. Isten jelenlétében lesz érthető, mit jelent közösségben lenni, egyházat építeni. Jézus állja a szavát: érdemes várni arra, amit megígért, és érdemes élni vele, belőle.

 Martos Balázs atya elmélkedése Pünkösdvasárnapra

kép

Szentlélek-váró: Pünkösdi kilenced szentírási részekkel

Az apostolok 9 napon át imádkoztak és várták a Szentlelket. Hozzájuk hasonlóan mi is 9 napi imával készülünk Pünkösd nagy ünnepére. A következő szentírási részek segíthetnek megnyitni szívünket Isten éltető Lelkének befogadására:

  • Ter 1,1-2. Isten lelke a vizek fölött lebegett
  • Iz 32,15-17. A Lélek kiáradása
  • Jo(el) 3,1-2. Isten mindenkire kiárasztja Lelkét
  • Jn 14,15-18. Jézus nem hagy minket árván, elküldi a Vigasztalót
  • Jn 14,25-27. “Ne nyugtalankodjék a szívetek!”
  • Jn 7,37-39. “Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyon mindenki”
  • Jn 20,19-23. “Vegyétek a Szentlelket!”
  • ApCsel 2,1-6. Az első Pünkösd

Ima:

„Jöjj Szentlélek Úristen! Helyettesítsd csendes nyugalommal, a bennünk lévő feszültséget. Helyettesítsd csendes bizalommal, a bennünk lévő aggodalmat. Helyettesítsd erős hittel, a bennünk lévő félelmet. Helyettesítsd kegyelem édességével, a bennünk lévő keserűséget. Helyettesítsd ragyogó fényeddel, a bennünk lévő sötétséget. Helyettesítsd szerető melegeddel, a bennünk lévő hideget. Helyettesítsd fényességeddel, a bennünk lévő éjszakát. Helyettesítsd üdítő tavaszoddal, a bennünk uralkodó hideg telet. Egyengesd ferdeségünket. Vedd el büszkeségünk élességét, de mélyítsd el alázatosságunkat. Gyújtsd meg szeretetünk tüzét, de oltsd ki szenvedélyeink tüzét. Tedd, hogy úgy lássuk magunkat, ahogy Te látsz minket. Engedd, hogy úgy lássunk Téged, ahogyan azt Te kívánod. Így legyünk boldogok a Te szavaid szerint: “Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent!”

 

forrás

Ima

kép

Leszállt a Szentlélek. És utána? Egy hete ünnepeltük Pünkösdöt, mégis máris mintha sose lett volna.

Néha úgy érzem, olyan következetesen szokás túllépni Pünkösdön, mintha másnap a Szentlélek távozásának emléknapja lenne… Pedig ennek az eseménynek évről évre arra kellene minket emlékeztetnie, hogy mi is ugyanabban az üdvtörténeti korban élünk, mint az apostolok. Arra kellene bátorítson minket, hogy hittel, nyitott szívvel olvassuk el az Apostolok Cselekedeteit. Már e bibliai könyv címe is árulkodó. Nem az apostolok elmélkedései, nem az apostolok emlékiratai… Amire a Szentlélek indította őket, az a CSELEKVÉS.

Minket is hitből fakadó tettekre sarkall a Szentlélek, ha kinyitjuk a szívünk, ha engedjük munkálkodni az életünkben. Általunk is hatalmas dolgokat vihet végbe Isten, ha hozzátesszük a magunk részét. Péter apostol emberi gyengeségei több evangéliumi részletben is előkerülnek, mégis ez a tanulatlan férfi a Szentlelket befogadva gyönyörű beszédet tart a sokaságnak, akiknek szívéhez ezáltal eljut az Örömhír.

Merjük elhinni, hogy Isten sokkal többre képes, mint azt mi gondolnánk!
Fedezzük fel a saját Pünkösd utáni csodáinkat!

 

Kunszabó Anna

Boldog Elena sürgetésére XIII.Leó pápa arra szólította fel a híveket, hogy ünnepélyes kilencedet tartsanak a Mennybemenetel és Pünkösd ünnepe között a keresztények egységéért.

Ez meghívás számunkra, hogy térjünk vissza az emeleti terembe szentségimádásban és közbenjárásban, hogy kezdjünk el imádkozni a Mennybemenetel ünnepe után naponta, hívjuk a Szentlelket és járjunk közbe a nap témájáért. A témákért imádkozhatunk spontán imával, imádkozhatunk Lélekben – a nyelvek adományával, a bűnbánat kifejezésével, hálaadással és dicsőítéssel, számtalan módon. Más könyörgések is hozzáadhatók, ahogy a Szentlélek vezet. Ez az ima az eucharisztia misztériumának szemlélése a Szentlélek erejében, ajándékaival.

 

1. nap
Közbenjárás Izraelért, a Szövetség népéért

Jöjj, Szentlélek a zsidó népre, Izraelre, – hogy meghallják Isten Szavát, és készítsd fel őket „Izrael reménységének” teljes megvalósulására – áldd meg idősebb testvéreinket, Szövetséged népét!(Ter 12,13; Zsolt 122,6; Iz 62,1-2; Ap Csel 28,20; Róm 11)
Könyörögjünk: Jeruzsálem salomjáért, békéjéért: hogy Jeruzsálem igazsága felragyogjon a nemzetek előtt és az egész zsidó nép előtt – Izraelben és a diaszpórában, – a nemzetemben, – a városomban.
2. nap
Közbenjárás Jézus Krisztus Egyházának megújulásáért
Jöjj, Szentlélek, gyújtsd fel újra tüzedet és újítsd meg Egyházadat!(Mt 3,11; ApCsel 2,17-21)
Könyörögjünk: hogy a „Pünkösd lelkisége” megújuljon az Egyházban, – a világban, – kontinensemen, – országomban!
(Belefoglalva a Szentatya szándékait) Könyörögjünk, hogy a „Pünkösd lelkisége” terjedjen az Egyházban; mint az ima, az életszentség, az egység és az evangélium hirdetésének fellángolása! (Pünkösdi ünnepélyes zsolozsma, 2004)

3. nap
Közbenjárás a keresztények egységéért
Jöjj, Szentlélek, egyesítsd Egyházadat – „Atyám, add, hogy egyek legyenek, hogy higgyen a világ”!(Jn 17,21; Ef 4,1-6;2 – 1 1 – 18)
Könyörögjünk: a kiengesztelődésért, az emlékezet megtisztulásáért és a kereszténység megosztottságának gyógyulásáért – a világban, a kontinensemen, – az országomban.

4. nap
Közbenjárás a társadalom megújulásáért
Jöjj, Szentlélek, és újítsd meg a föld színét! Alakítsd át a társadalmat Lelked erejével!(Mk 16,16-20)
Könyörögjünk: hogy az „élet kultúrája”, mely a Lélekből született, áthassa a társadalmat – a világban, – a kormányban,- a kontinensemen, – az országomban.
5. nap
Közbenjárás megtérésért és szentségért
Jöjj, Szentlélek, add, hogy a hit és remény növekedjen az emberek szívében, és add, hogy dicsőséged megnyilvánuljon
Egyházadban!(Róm 8,28-30; 10 – 9 – 10; Jn 3, 5-8)
Könyörögjünk: a bűnösök megtéréséért, az életszentségben való növekedésünkért, Isten dicsőségének megnyilvánulásáért- az Egyházban, a világban, a családomban.
6. nap
Közbenjárás kiengesztelődésért és gyógyulásért
Jöjj, Szentlélek, segíts, hogy egységben, alázatosságban és szeretetben élhessünk!(Zsolt 133, 1-3; Ef 4,1-6)
Könyörögjünk: kiengesztelődésért és gyógyulásért, hogy egység szülessen – magamban és családomban, – az egyházmegyémben, – a plébániámon, – a közösségemben,- az imacsoportomban.
7. nap
Közbenjárás az evangelizációra való felhatalmazásért
Jöjj, Szentlélek, képesíts minket, hogy beteljesítsük hívásodat és tanúid lehessünk a föld határáig, hogy a Jóhír hordozói lehessünk! (ApCsel 1,8)
Könyörögjünk: új felkenésért a Szentlélek által, hogy tanúi lehessünk, hogy elvigyük az evangéliumot minden teremtménynek,- az új evangelizációért az Egyházban.„Ma erről a térről Krisztus mindegyikőtöknek ezt mondja: Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek! (Mk 16,15). Ő számít mindegyikőtökre, és ugyanúgy az Egyház is. „íme,” – az Úr mondja – „veletek vagyok minden nap a világ végéig” (Mt 28,20). Veletek vagyok.” II. János Pál, 1998. Pünkösd vigíliája
8. nap
Közbenjárás a Szent Kereszt győzelméért
Jöjj, Szentlélek, győzelmedet hirdessék, dicsőséged nyilvánuljon meg a föld színén!(Ef 1,15-23; 2,16; lKor 1,17-18)
Könyörögjünk: a Szent Kereszt erejének és győzelmének hirdetéséért, hogy megváltó ereje megnyilvánuljon szerte a világon.
9. nap
Közbenjárás a Szentlélek új kiáradásáért és ajándékaiért
„Ne hagyjátok el Jeruzsálemet, hanem várjatok az Atya ígéretére, amelyről tőlem hallottatok: …néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni!”(Ap Csel 1,4) Ó, Jeruzsálem, Dávid városa! Isten városa, az utolsó vacsora városa, az Eucharisztiáé, az Ő szenvedésének,halálának és feltámadásának városa, a Szent Kereszt győzelmének városa, az emeleti terem városa : ahol Mária és a tanítványok vártak, Pünkösd városa: ahol a Szentlélek eljött tűzben és megszülte az Egyházat, az Úr visszatérésének városa: ahol a Lélek és a Jegyes hív: „Jöjj el, Uram Jézus!”
Könyörögjünk: hogy megkeresztelkedjünk a Szentlélekkel és vegyük ajándékait, hogy szeretetben építhessük az Ő testét, és mindent az Ő uralma alá rendeljünk az égben és a földön. (Ef 4,12; 1,10; lKor 12, 1-11)

forrás

Boldog Elena

Szentlélek

 

 

Segíts megújítani az életünket!! Oly nagy szükségünk van az élő hitre, az új utakra vezető bátor reményre, és a hegyeket mozgató lángoló szeretetre! Hiszem, hogy az emberiség jövője, s benne a mi népünké is szebb, jobb, igazabb lesz a következő években, évtizedekben, de azt is tudom, hogy ez csak is a világunkat mozgató, az életet adó Lélek műve lehet!! Nagy nagy alázattal szeretettel imádkozzuk Nagy Szent Terézzel:

Itt vagyunk előtted, szélesre tárjuk szíveink ajtaját, járj át bennünket, és rendezd át életünket, világunkat!!

A fojtogató, gyanakvó, kapzsi, gőgös, telhetetlen, anyagias vágyainkat seperd ki, égesd fel és hozzál magaddal felszabadító friss új, távlatokra nyíló gondolatokat, fenntartható tiszta vágyakat, olyanokat melyek mindannyiunkat boldoggá tehetnek!!

Szeretettel, Csaba testvér

Kép

SzentháromságÁldott légyen a Szentháromság,az osztatlan Egység!

Mondjunk hálát néki, mert irgalmasságot tett ő vélünk!

Sok-sok évvel ezelőtt hittanosokat vittünk Püspökszentlászlóra nyaralni. Itt találkoztunk Vácz Jenő jezsuita atyával. Akkoriban álmodozott arról, hogy ebben a gyönyörű, világtól eldugott kis faluban építi fel az Életrendezés házát. Azóta az álomból valóság lett és sokan találtak lelki felüdülést a Mecsek völgyében megbújó falvacskában.

Életrendezés Háza

Fogadjátok szeretettel Vácz Jenő SJ atya pünkösdi gondolatait, melyet a püspökszentlászlói otthon idős szerzetes nővérei számára prédikált még az 1980-as években.

Dudásné Fekete Imelda

Vácz Jenő atya élete