Bellovics Gábor jezsuita szerzetes személyes hangvételű, háromrészes videoblogjával segít hétről hétre elgondolkodni az életünkön, istenkapcsolatunkon, hogy felkészüljünk pünkösd ünnepére, az igazság és bölcsesség Lelkének fogadására.

A fiatal szerzetes a budaörsi Kálvária-dombról tekint le a városra és elmeséli, milyen volt számára a jezsuita novíciusok számára előírt harmincnapos csendes lelkigyakorlat Dobogókőn, és milyen furcsa, idegen érzés volt utána a siető, magyarázó embereket látni a HÉV-megállóban.

Elárulja, hogy azóta is szeret néha felmenni egy hegyre, ahonnan minden kicsinek látszik, ahol eltávolodunk a nyüzsgéstől. Loyolai Szent Ignác egy elmélkedésében arra biztatja a lelkigyakorlatozót, képzelje el, hogyan történt a megtestesülés: Isten letekintett erre a földre és megesett rajta a szíve. Talán amiatt – teszi hozzá –, hogy mennyi felesleges dolgon gondolkodnak, esnek egymásnak az emberek.

Pünkösdre, a Szentlélek, az igazság és bölcsesség Lelke kiáradásának ünnepére való készülésként az javasolja Bellovics Gábor, hogy a következő héten lélekben vagy valóságosan menjünk fel egy hegyre, hogy távolságot vegyünk a hétköznapoktól. Gondoljuk át, mi után futunk néha feleslegesen, milyen felesleges vitáink vannak. Isten vajon milyen szemmel tekint ezekre a helyzetekre? A bölcsesség Lelke megtanít megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, megtanítja, mi fontos az Isten országa szempontjából. Kérjük azt is Istentől, alakítsa a bennünk róla élő képet egyre inkább olyanná, amilyen ő valójában!

forrás