Cikkek archívuma ebben a rovatban: Egyéb

A liturgikus év utolsó vasárnapjára helyezett ünnep a csúcspontja mindazon misztériumoknak, melyekről az év során elmélkedünk. Krisztus királyi méltóságának ünneplését XI. Pius pápa (1922-39) rendelte el 1925. XII. 11-én (Quas primas című enciklikájával).

Krisztus királyi hatalma olyan hatalom, olyan királyság, melyet Krisztus a megtestesüléssel (egy ártatlan újszülött képében) és megváltó halálával (a kereszthalál kínjait elszenvedve) szerzett a világ üdvösségére. Királyi trónusa a kereszt trónja, onnét vonzza magához az embereket. Olyan király ő, aki szolgálni jött a földre, tenni az Atya akaratát, hogy eltöltsön minket az Isten szeretetével.

Christus vincit!

  Christus regnat!

   Christus imperat!

kiemelt kép

Krisztus király

Silvio Dissegna betegsége 11 éves korában kezdődött, csontrákot diagnosztizáltak nála. Hősiesen, mély hittel viselte a fájdalmakat, szenvedését felajánlotta Jézusnak. Hősies fokon gyakorolta az erényeket: mondja ki róla a Ferenc pápa által kiadott dekrétum. A Szaléziak.hu ismerteti a történetét.

November 7-én a Szentatya engedélyezte több, az Isten szolgáinak hősies erényeit elismerő dekrétum kiadását, többek között Silvio Dissegna, egy 12 évesen elhunyt torinói kisfiú esetében.

Ferenc pápa: A keresztények ne alakítsák át a szolgálatukat hatalommá

„Úgy szolgáljunk, hogy cserébe ne kérjünk semmit, és ne sajátítsuk ki a szolgálatot magunknak azáltal, hogy hatalmi gépezetté alakítjuk azt” – állapította meg Ferenc pápa a Szent Márta-házban november 11-én, Szent Márton ünnepén bemutatott reggeli szentmise homíliájában.

 

„Jézus előzőleg a hit erejéről beszélt, amit a szolgálat szellemében értelmezett tovább, a hűtlen szolgáról szóló rész kapcsán. Ez a szolga az egész napját végigdolgozta – mondta a pápa a napi evangéliumról (Lk 17,7–10) elmélkedve –, s amikor estére hazatér a munkából, nem pihenhet meg, mert most az urát kell kiszolgálnia.” „Valaki azt ajánlhatná ennek a szolgának, menjen el a szakszervezethez tanácsot kérni, miként járjon el a gazdájával szemben. Ám Jézus kijelenti: »Nem, a szolgálat totális, teljes!«, mert ő maga mutatott utat nekünk e szolgálat szelleméhez, ő ugyanis szolga. Úgy mutatkozott be mint szolga, aki azért jött, hogy szolgáljon, és nem azért, hogy neki szolgáljanak. Ezt világosan megmondja. Épp ezáltal jelzi Jézus az apostoloknak az utat, amit abban a Pentecostal Vigil at St. Peter’s Squarehitben kaptak, ami csodákra képes. Igen, ez a hit csodákat tesz a szolgálat útján” – hangsúlyozta a pápa.

„A keresztény, aki a keresztségben megkapta a hit adományát, ám azt nem viszi tovább a szolgálat útján; erőtlen, terméketlen kereszténnyé válik, míg végül önmagáért élő, saját magát szolgáló keresztény lesz” – figyelmeztetett a pápa. „Szomorú az ilyen ember élete, hiszen az Úr nagy dolgait elpazarolja. Az Úr azt mondja nekünk, hogy a szolgálat egyetlen, nem lehet szolgálni két úrnak: vagy Istennek, vagy a gazdagságnak szolgálunk. És mégis eltávolodhatunk ettől a szolgálattól, először is a lustaság révén, ami langyossá teszi a szívet, és elkényelmesít” – tette hozzá a pápa.

„A lustaság eltávolít bennünket a szolgálattól, és kényelemre, önzésre szoktat. Sok jó keresztény van, igen, misére is járnak, de amikor a szolgálatról van szó… Hm…” – tette hozzá. „Amikor a szolgálatról van szó, én mindent értek alatta: Istennek tett szolgálat az imádásban, a dicséretben, és szolgálat a felebarátnak, szolgálat mindvégig, hiszen Jézus ebben a dologban nagyon határozott: »Így ti is – mondja – miután megtettetek mindent, amire parancsot kaptatok, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk«. Ingyenes szolgálat, semmit nem szabad kérni érte” – szögezte le a Szentatya.

„A szolgálattól való eltávolodás másik lehetősége az, ha kisajátítjuk a helyzeteket – ez a tanítványokkal, az apostolokkal is megtörtént. Eltávolították az embereket Jézustól, hogy ne zavarják őt, ami persze kényelmes volt számukra. A tanítványok kisajátították az Úr idejét, kisajátították az Úr hatalmát: ezt akarták az ő kis csoportjuk számára” – fogalmazott Ferenc pápa. Végső soron kisajátították a szolgálatnak ezt a formáját, közben pedig átalakították azt hatalmi struktúrává. Jól érthető mindez akkor, amikor arról vitatkoznak, hogy köztük ki a nagyobb, Jakab vagy János. Az anyjuk pedig elmegy az Úrhoz megkérni őt, hogy az egyik fia miniszterelnök, a másik pedig gazdasági miniszter legyen, méghozzá teljhatalommal a kezükben. Ma is ez történik, amikor a keresztények birtokossá válnak, a hit, Isten Országa és az Üdvösség birtokosaivá. „Ez egy nagy kísértés a keresztények számára” – intett a pápa, hozzáfűzve: „Az Úr ellenben szolgálatról beszél, az alázatban, a reménységben való szolgálatról, ez pedig a keresztény szolgálat öröme.”

Pape François - Papa Francesco - Papa Francisco - Pope Francis
„Az életben számos kísértés ellen kell harcolnunk, amelyek el akarnak bennünket távolítani a szolgálat szellemétől. A lustaság kényelemre vezet, félig elvégzett munkára, az egyes helyzetek kisajátítására, arra, hogy szolgából urak legyünk, ami gőgössé tesz bennünket, ezért mostohán bánunk az emberekkel, hogy fontosnak érezzük magunkat, hiszen keresztények vagyunk, vagyis miénk az üdvösség” – mutatott rá a Szentatya.

„Az Úr adja meg nekünk ezt a kettős kegyelmet – kérte a pápa –, az alázatot a szolgálatban, hogy végül elmondhassuk, haszontalan szolgák vagyunk, de mégiscsak szolgák, és kérjük a reménységet a várakozásban, amikor az Úr eljön értünk, hogy ránk találjon.”

 

forrás

képek

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások és szenvedések,
hol csend, csend, csend…
Kívül?
Vagy bent:
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben, és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, őrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tűzön és akadályon,
új erőt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk – a csendben!

 

Túrmezei Erzsébet

kép

Az alábbi összefoglalás segítségedre szeretne lenni, hogy elkezdj mélyebben Jézussal élni (a búcsú elnyerése által is), és mélyebb kapcsolatba kerülj az e világon “küzdő” és a másvilágon “szenvedő”, illetve “megdicsőült” egyházzal.

1. Mi a teljes búcsú?

A bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe. De a bűn “nyomai”, a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben); ezért van szükségünk megtisztulásra, vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek  az ideigtartó büntetésre, a “tisztítótűzbe”. A teljes búcsú az “ideigtartó” büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadit meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja.

A teljes búcsút így felajánlhatjuk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért vagy önmagunkért.

2. Mik a teljes búcsú elnyerésének feltételei?

       a) Minden esetben alap-feltétel: természetesen a búcsú elnyerésének vágya és

       1. a szentáldozás aznap; szentgyónás (bizonyos időn belül);

       2. a szív megtérése: vagyis hogy Isten első helyre kerüljön életünkben, s mentesek legyünk még a bocsánatos bűnökhöz (bármilyen hibához) való szándékos ragaszkodástól is;

       b) November 1 déltől kezdődően 8 napon át minden nap teljes búcsú nyerhető a halottak javára. Ehhez a fentiek mellett, azokon kívül, még szükséges:

     3. valamelyik temető felkeresése és ott imádkozni a “pápa szándékára“, hogy ezzel is megéljük az Egyházzal való egységünket (egy Hiszekegy, egy Miatyánk, egy Üdvözlégy!) .

3. A tisztítótűzben szenvedő lelkekért miért lehet búcsút felajánlani?

A tisztítótűzben szenvedő lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. A búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház szeretete.

4. Miért nem nyerhető búcsú földön élő felebarátaink részére?

Földön élő embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak – amíg a földön él – magának is van módja búcsú nyerésére.

5. Mit tehet másokért az, aki valami ok miatt nem áldozhat (nem gyónhat)?

Aki nem áldozhat, az nem nyerhet teljes búcsút. De ha Isten szeretetében él, ő is “kiegészítheti testében, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből” (Kol 1,24), és hozzájárulhat embertársai, illetve az Egyház kegyelmi életének növekedéséhez. – Tehát számára is különösen kegyelemszerzőek mindazok a gyakorlatok, amelyeket az Egyház a búcsú feltételeként ajánl; hiszen ezek által ő is az egész Egyház közös imájához csatlakozik

6. Mi a pápa szándéka?

A pápa szándékai az Egyház nagy szándékai.

7. Hányszor lehet teljes búcsút nyerni?

Minden nap, naponta legfeljebb egyszer.

8. Miért nevezzük “búcsúnak” ezt az ajándékot?

Eredeti neve “elengedés” (latínul: indulgentia) volt. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar “búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által.

9. Milyen gyümölcsei vannak, ha élünk a búcsúnyerés lehetőségével?

·Mivel törekszünk arra, hogy a legkisebb bűn szándéka se maradjon bennünk (hiszen ez a teljes búcsú feltétele), lélekben megújulunk.

·Segítünk a szenvedő lelkeknek, hogy a mennybe jussanak

·Kapcsolatba kerülünk a túlvilággal (a szenvedő és a megdicsőült Egyházzal): a tisztítótűzben szenvedőkkel (akikért imádkozunk); és a mennyben levőkkel is, hiszen oda kerülnek azok akikért a búcsút felajánlottuk. A megdicsőült lelkeknek pedig kérhetjük közbenjárását. (Megéljük az örömöt, hogy bekapcsolódhatunk Krisztus megváltó művébe (Kol 1,24), hogy segíthetünk egymásnak; hogy élők és holtak együtt tartozunk Krisztus titokzatos Testébe.)

·Elmélyül a kapcsolatunk a földön élő (küzdő) Egyházzal: hiszen az Egyház közvetítésével lehetünk részesei a búcsúnyerés kegyelmének. Magunk erejéből erre sose volnánk képesek. Tehát hálával, s az Egyházzal együtt érezve, imádkozunk a pápa szándékára.

·Bensőségesebb kapcsolatba kerülünk Jézussal: hiszen ő minden kegyelem és búcsú forrása – a kegyelmeket az Egyház is csak általa kaphatja.

·Feltámad bennünk a vágy, hogy ha ma ilyen értelmesen és hasznosan is élhettünk, akkor mindig értelmesen és Jézusnak adottan éljünk.

10. Honnan van az Egyháznak joga arra, hogy búcsút engedélyezzen?

Minden kegyelem Krisztustól származik. Az Egyház, mint Krisztus teste, részesedik Krisztus kegyelméből, a hívő keresztények és szentek pedig abban az isteni kitüntetésben részesülnek, hogy valamiképpen “kiegészíthetik testükben ” a megváltás kegyelmeit (Kol 1,24). E kegyelmek összességét hívjuk az “Egyház kegyelmi kincstárának”… A búcsú elnyeréséért imádkozni azt jelenti, hogy belépünk az Egyház lelki közösségébe, s megnyílunk az “egyház kegyelmi kincstára” felé. – Jézus Péternek és apostolainak hatalmat adott: “Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is” (Mt 16,19). Erre a felhatalmazásra alapozva engedélyeznek az egyházi elöljárók bizonyos kegyelmi alkalmakkor a hívőknek búcsút, amely által részesedünk az Egyház kegyelmi kincseiből, s feloldozást kapunk az “ideigtartó” büntetések alól.

11. Hogyan induljak el?

Elhatározhatod, hogy a nyolcad alatt, legalább egyszer szeretnél teljes búcsút nyerni egy ismert vagy ismeretlen elhunyt javára. A fenti feltételeket egy nap bizonyára tudod teljesíteni. (Bármi kérdésed van, beszéld meg lelkiatyáddal vagy tapasztaltabb testvérekkel!)

                                                           (Tomka Ferenc nyomán BM.)

forrás

kereszt

kaszap_istvan

.

2014. 11. 22. Lelki nap

2014. 12. 17.  Zarándoklat

.